Életrajza
" Mi dolgunk a
világon? küzdeni
Erőnk
szerint a legnemesbekért."
(Gondolatok
a könyvtárban)
A
XIX.század fordulóján született a magyar reformkorszak egyik
legkiválóbb lírai költője, a magyar romantika megteremtője és
legnagyobb képviselője. Méltó helye olyan kimagasló kortársak között
van mint Arany, Petőfi, vagy világviszonylatban Byron, Lamartine,
Victor Hugo, Mickiewicz, stb.
1800
december elsején született Pusztanyéken (Fejér megye) elszegényedett
kisnemesi család sarjaként. Iskoláit Nyéken majd Székesfehérváron a
cisztercitáknál és Pesten a piaristáknál végezte.
Apja halálakor
1817-ben, állás után kellett néznie (8-an voltak testvérek) és így
került a gazdag Perczel családhoz nevelőként. Közben elvégzett az
egyetemen egy kétéves filizófiai tanfolyamot. 1820-ban, amikor a család
Börzsönybe költözött, ö is velük ment, és ebben az időszakban magánúton
végezte el egyetemi jogi tanulmányait. Erre az időszakra esik első
reménytelen
szerelme Perczel Adél iránt. A családtól 1826-ban vált meg.Az
ő neveltje volt, a későbbi magyar szabadságharc ismert tábornoka
Perczel Mór.
1827-ben - a Tudományos gyűjtemény szépirodalmi
mellékletének, a Koszorú majd az Athenaeum folyóiratoknak a
szerkesztője lett. 1831-től tagja az Akadémiának. Toldi Ferenccel
közösen dolgozta ki az első magyar akadémiai helyesírási szabályzatot,
tájszótárt szerkesztett, valamint egy német-magyar zsebszótárt állított
össze.
1843-ban megházasodott, Csajághy Laurát vette feleségül.
1848-ban képviselői mandátumot kapott a forradalmi kormányban és
1849-ben kinevezték a kegyelmi szék közbírájává.
1849. április 14-én a kormány Debrecenbe költözött. A kormánnyal együtt
irodalmi életünk neves alakjai - Petőfi, Arany, Vörösmarty és
Jókai is ide költöztek. Itt jelent meg több országos
és helyi lap is.
1850-ben birtokot
vásárolt Baracskán, itt
gazdálkodással
foglakozott, majd 1853-ban visszatért szülőfalujába.1855-ben
családjával visszaköltözött Pestre, ahol 1855-ben váratlanul elhunyt.